A közigazgatás, a rendészet és a honvédelem jelenlegi vezetőképzési struktúráinak működő, korszerű és közös elemeire építve, a meglévő modulokat felhasználva, a rendszer részbeni átalakításával, a képzési módszertan e-tanulási formákkal történő kibővítésével és új tartalmú modulok kifejlesztésével, valamint a felsővezetői képzés kialakításával hozható létre, az államigazgatás egészére kiterjedő, komplex és integrált közszolgálati vezetőképzési rendszer. A vezetőképzési rendszer megújításának deklarált célja a munkakör-alapú közszolgálati életpályamodellel és előmeneteli rendszerrel összhangban álló, Közigazgatási Vezetői Akadémia néven működő képzési szerkezet kialakítása.

Hasonlóan az előző évben meghirdetetett Programhoz, a sikeresen pályázó fiatalok egy képzési jellegű, szakmai tapasztalatszerzésre irányuló programon vesznek részt, amely a magyarországi szakaszon kívül az EU-s környezetben történő tapasztalatszerzést is támogatja.

A továbbképzési és vezetőképzési rendszerek ma különálló intézményekkel, képzési kínálattal, önálló kapacitásokkal egymás mellett működnek. Mind az összehangolás igénye, mind a kapacitások jobb kihasználása egyaránt indokolja, hogy létrejöjjön egy közös integrált közszolgálati továbbképzési és vezetőképzési rendszer a közigazgatási, rendészeti és a honvédelmi továbbképzés és vezetőképzés bázisán. A közszolgálati továbbképzésnek és vezetőképzésnek a közös szabályok kialakítása mellett természetesen az egyes életpályákat érintő specialitás szabályokat is tartalmaznia kell.

• valós igényeken alapuló, megújult, minőségi továbbképzési programkínálat jelenik meg

• a továbbképzési rendszer hatékonyabb működtetése érdekében - a felelősségi viszonyokkal együtt – átalakul a továbbképzésben közreműködő szervezetek közötti feladatmegosztás

• tisztázódik a minősített továbbképzési programok és a belső továbbképzési igényeket kielégítő programok viszony

• lehetővé válik a továbbképzési programok tartalmi és módszertani követelményeinek központilag koordinált fejlesztése, tudásmenedzsment eszközökkel történő gyűjtése, rendszerezése, közigazgatási tudásbázis létrehozása

• kialakulnak a programok fejlesztési, szolgáltatási (képzés) és szervezési feladatainak ellátását rendszerszerűen biztosító Képzőközpontok

• a közszolgálaton belüli mobilitás támogatására rendeződnek a Hszt. és Hjt.-s jogviszonnyal rendelkezők speciális továbbképzési szabályai

• a tanulmányi pontrendszer bevezetésével rögzítésre kerülnek a továbbképzési elvárások, s a képzési eredmények összekapcsolhatóvá válnak a karriermenedzsmenttel

• létrejönnek a szervezeti és egyéni képzési szükségletek feltárására irányuló új tervezési rendszer bevezetésének feltételei

• kialakul a pénzügyi forrástervezés és forrásallokáció új rendszere

• az átláthatóság jegyében a költségvetési és Uniós források kizárólag a továbbképzés szervezetrendszerén keresztül kerülnek felhasználásra

• komplex minőségügyi rendszer támogatja a továbbképzés rendszerét

A Közigazgatási Akadémia Főosztály (továbbiakban: Főosztály) a közigazgatási továbbképzésekkel, közigazgatási alap,- és ügykezelői alapvizsgákkal, továbbá a közigazgatási szakvizsgával kapcsolatban az alábbi tájékoztatási rend alapján ad felvilágosítást.

Bővítsék ismereteiket és vegyenek részt ingyenes továbbképző jellegű közigazgatási konferenciasorozatunkon!  A Nemzeti Közigazgatási Intézet, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem a Magyar Közigazgatás című tudományos folyóirat szakmai támogatásával szerveződő konferencia elemeiről, programjáról, helyszínéről, az előadókról és a további részletekről az NKI honlapján, valamint a hírlevélből értesülhetnek. Tekintsék meg a konferencia előzetes tervét itt!

Közel 2000 elavult kormányhatározat részleges vagy teljes hatályon kívül helyezéséről, illetve visszavonásáról döntött a Kormány. Ezzel második üteméhez ért a Magyary Zoltán Közigazgatás-fejlesztési Program részeként megkezdett deregulációs program, amelynek lényege a magyar jogrendszer formai és tartalmi felülvizsgálata. A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium deregulációs tevékenységét az NKI támogatja. A kormány döntése olyan kormányhatározatokat érint, amelyek szükségtelenné váltak, kiüresedtek, hibásak vagy már alkalmazhatatlanok, továbbá a kormány programjával nem egyeztethetők össze. A dereguláció célja, hogy világos helyzetet teremtsen, mely kormányhatározatok hatályosak és alkalmazandók a jövőre nézve, valamint a bürokrácia és az adminisztráció terheinek csökkentése.

A közelmúltban, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium és a Nemzeti Közigazgatási Intézet konzorciumában megvalósuló ÁROP 2.2.1-2007-0002 azonosító számú, „Személyügyi központ szervezetfejlesztése és teljesítmény-értékelés” című projekt keretében elkötelezettség-mérési programot folytattunk le a közigazgatásban.

Október 13-14-én, Varsóban tartották a Közigazgatási Intézetek és Felsőoktatási Intézmények vezetőinek (DISPA – Directors of Institutes and Schools of Public Administration) találkozóját, melynek fő témája a vezetés, illetve a közszférában dolgozók képzésének hatékonyabbá tétele volt.  A rendezvényen jelen voltak a Lengyel Nemzeti Közigazgatási Iskola (National School of Public Administration - KSAP) több európai partnerintézményének vezetői, köztük dr. Kis Norbert, az NKI főigazgatója.