A hivatalos magyar EU elnökségi program keretében a Nemzeti Közigazgatási Intézet és az Európai Közigazgatási Intézet (EIPA) közösen rendezte meg az EIPA Kormányzótanács ülését 2011. június 6-7-én.

A kétnapos budapesti találkozón Európa magas rangú képviselői az elmúlt fél év legfontosabb kérdéseit tárgyalták meg. Marga Pröhl, az EIPA főigazgatója beszél az elmúlt három év gazdasági válságának hatásairól, a Kormányzótanácsi tagok létszámának növekedéséről, valamint a szerződéses és nyílt piaci tevékenységek iránti növekvő igényekről.

Az EIPA idén ünnepli alapításának 30. évfordulóját. Mit gondol, mi a szervezet szerepe és feladata ma?

Az EIPA-nál mindannyian büszkén tekintünk az európai integráció 30 évére. Kezdetben, az Intézet alapításakor teljesen más volt a helyzet: alig néhány tagországunk volt. Az évek során az EIPA képes volt az újabb és újabb tagországok igényeihez alkalmazkodni és szolgáltatásait az elvárásoknak megfelelően módosítani. Az EIPA sok szempontból mondható különlegesnek: a hely, ahol az európai köztisztviselők találkozhatnak, tanulhatnak egymástól, megvitathatnak bizonyos problémákat és közösen találhatnak rá a megoldásokra. A hely, ahol tanácsokat, az elméletet a gyakorlattal összekötő kapcsot, magyarázatokat kaphatnak.

Hatással voltak az elmúlt pár év gazdasági és pénzügyi nehézségei az EIPA működésére?

Az elmúlt három évben az állami költségvetések krízisnek voltak kitéve Európában, komoly megszorítások tapasztalhatóak minden tagállamban. Sajnos ez a képzési költségvetéseket is érinti, az államoknak rendkívül tudatosan kell dönteniük arról, hogy mire költik a pénzüket.
 

Ugyanakkor a képzések iránti növekvő kereslet is tapasztalható. A költségvetési források apadása miatt sok országban csökkenteni kellett a hivatalnokok számát, egy közszolgálati tisztviselőknek így egyre több és nehezebb feladattal kell megbirkóznia. Megnövekedtek a kihívások, szélesebb körű kompetenciákra és tapasztalatokra van szükség, több feladat teljesítése mellett.

A kormányzótanács tagjainak száma folyamatosan növekedett az EIPA alapítása óta. Befolyásolta ez valaha a szervezet döntéshozatali eljárását?

Napjainkban a tanácsüléseken kb. 30 fő vesz részt: az EIPA tagállamok képviselői és a speciális funkciókat ellátó tanácstagok: az elnök és az általános titkár. Az irányelveit az EIPA így számos szempontból is fontolóra veheti. Ezek a szempontok természetesen különböznek egymástól a tagállamok eltérő szituációjából és megközelítéséből fakadóan. Mindazonáltal arra a következtetésre jutottunk, hogy az EIPA képes a profilját és a tevékenységi körét a különböző elvárásoknak megfelelően alakítani. Az EIPA továbbá speciális, egyénre szabott szolgáltatásokat is nyújt a tagállamoknak és független intézményeknek. Az EIPA mindig reagál a tagok igényeire.
 

Miként változott az EIPA döntéshozatali eljárása a folyamatos uniós bővítések nyomán?

Az EIPA irányelveit a kormányzótanács határozza meg. A tanács azon tagállamokból áll, amelyek az intézet aktív partnerei és aláírták a bilaterális együttműködési megállapodást az EIPA-val. Jelenleg a 23 EIPA tagország, köztük Magyarország delegált képviselői mellett tagjelölt-, valamint az EU-val partneri kapcsolatban levő harmadik országok is képviseltethetik magukat a tanácsülésen, amennyiben hajlandóak szerződéses jogviszonyt létesíteni az EIPA-val. Ettől kezdve a döntéshozatali folyamat aktív szereplőivé válnak.
 

A döntéshozatali eljárás természetesen minden egyes ország tanácshoz való csatlakozásakor módosításra kerül, mert a továbbiakban az ő véleményük azonos súllyal esik latba.

A korábbi gyakorlattal ellentétben, amikor az EIPA tevékenységét alapvetően kormányzati szerződések határozták meg, manapság a nyílt piac irányába történik elmozdulás. Miről is van szó pontosan?

Vannak nyitott szemináriumaink, amelyekre minden európai uniós köztisztviselő szabadon jelentkezhet. Ezek a szemináriumok meghatározott témákban mélyreható információkkal, gyakorlati megoldásokkal szolgálnak, valamint kiváló lehetőséget nyújtanak a kapcsolatteremtésre és a különböző országokból származó kollégák közötti tapasztalatcserére.
 

Amennyiben az országok egyedi kérdéssel, igénnyel, kívánsággal fordulnak hozzánk, az EIPA személyre szabott képzést is kínál. Például Magyarország is jól hasznosította a szemináriumokat, amelyek keretében az EU elnökségre készítettük fel a magyar köztisztviselőket. Az EIPA az európai integráció témaköreinek széles választékát öleli fel, pl.: állami közbeszerzések, állami segélyek, környezeti változások, strukturális alapokkal kapcsolatos problémák, valamint az európai közmenedzsmenttel és döntéshozatallal kapcsolatos kérdések. Az EIPA-n belül egy akadémiai és gyakorlati háttérrel rendelkező nemzetközi szakértőgárda fejleszti a szemináriumi programokat, vesz részt alkalmazott kutatásokban, és kínál konzultációs szolgáltatásokat az európai közigazgatások számára. Rendkívül büszkék vagyunk arra, hogy szakértőink nemcsak magas színvonalú akadémiai tudással, hanem gyakorlati megközelítéssel is képesek segíteni a problémamegoldást. Mindezekkel biztosítható, hogy ügyfeleink maradéktalanul hasznosíthassák a szemináriumokat.

Milyen kihívásokkal kell jelenleg szembenéznie az olyan képzési intézményeknek, mint amilyen az EIPA is? A kormányzati költségvetések szigorításával vagy inkább a tagok által támasztott igényekkel?

Az EIPA egyedisége abban rejlik, hogy lehetőséget nyújt az európai köztisztviselők számára az együtt tanulásra és a tapasztalatok megosztására. Most azonban számos ország – a költségvetési helyzetére tekintettel – sokkal szigorúbban kezeli a külföldi utak és képzések költségeit, ami pedig csökkentette a nyílt szemináriumokra jelentkezők létszámát. Ennek ellenére azonban még mindig van olyan képzésünk, amely iránt nagy a kereslet.
 

A nyitott szemináriumoknál tapasztaltakkal szemben növekvő igény mutatkozik a szerződéses képzések iránt. Minisztériumok, szervezetek, ügynökségek és EU-s intézmények személyre szabott, házon belüli képzési programok megvalósítására kérik fel az EIPA-t. Tehát ahelyett, hogy nyitott szemináriumokra küldenék beosztottjaikat, inkább az EIPA-t szerződtetik, hogy tartson egyedi igényeket, szükségleteket kielégítő, egyedi kérdéseket megválaszoló szemináriumokat. Ezzel új irányzat született.
 

Az EIPA-nak természetesen válaszolnia kell ezekre az igényekre, és mi ezt szívesen meg is tesszük, azonban nem szabad megfeledkeznünk a nyitott szemináriumokról sem.
 

Ezek a szemináriumok rendkívül fontosak, hiszen egész Európából azért jönnek ide a köztisztviselők, hogy közös témákban és igazi Európai légkörben cserélhessék ki tapasztalataikat. Az EIPA-nak megkülönböztetett figyelmet kell fordítania ezekre a szemináriumokra, hogy a jövőben is vonzóak maradjanak. Az európai integrációnak szintén szüksége van a köztisztviselők személyes interakcióira olyan intézmény keretei között, mint az EIPA, ahol információt, know-how-t, innovációt, összehasonlító kutatást és modern megoldásokat találhatnak. Számtalan érv, amely mind amellett szól, hogy a főigazgatóknak el kell küldeniük beosztottjaikat az EIPA rendezvényeire.
 

Az EIPA mindent elkövet annak érdekében, hogy tovább fejlessze programjait, hogy az elkövetkező 30 évben is jó szolgálatot tegyen a kormányoknak és az európai intézményeknek.

Az interjút az NKI Nemzetközi Osztály munkatársainak közreműködésével Vannai Dorottya, a KIM sajtóiroda munkatársa készítette. Az angol nyelvű interjú a kormány.hu honlapon olvasható.